Mare Temporis Alapítvány

Korai barokk öltözetek
1600-1650

A harmincéves háború véget vetett a reneszánsz időszakának. Ekkor kezdett kibontakozni a franciák szinte megszakítatlan irányító szerepe az öltözködés formálásában, és a németalföldi polgárság is hangadó lett. A formálódó barokk stílus itt az erős polgárság igényéhez igazodott, és divatját bizonyos egyszerűsödés jellemezte.

A férfiviseletet kényelmes, rövid felsőzeke jellemezte, amit sűrű pitykegombok sora díszített. Az elöl szétnyíló, széles fekvőgallért csipke szegélyezte. Az ujjak hasítékában jól látható ing kézelőjén is ez ismétlődik.
A nadrág egyre bővült, térd alattig ért, oldalt szalagcsokorral díszített hasítékkal. Gyakran szalagcsokorsor került a magas derékvonalra is, aminek nadrágtartó szerepe lehetett.
A kardot most már nem az övön, hanem különböző szélességű bandalléron viselték. Lábbelijűk szögletes orrú kokárdás cipő vagy csizma volt, magas sarokkal, sarkantyúval és igen bő, tölcséres szárral, hogy a nadrágra fel lehessen húzni. Fél vállra vetett köpeny és széles karimájú, strucctollas kalap egészítette ki öltözékűket.

David Mytens: Duke of Hamiltom, Anglia, 1629

Daniel Mytens: I. Károly, Anglia, 1631

A női viseletből is eltűnt a túlzott merevség. A szoknyák bőségét körpárnák segítségével érték el. A ruha dereka magasra került, és a dekoltázs kimélyült.
A férfiakhoz hasonlóan a nők is nagy, csipkével díszített gallért és széles kézelőket viseltek. A ruhák ujja - a római viselet óta először - már nem csuklóig zárt, hanem az alsó kart félig szabadon hagyta.
A ruhák anyaga brokát és bársony, a polgárságnál posztó, amelynek viseletét Hollandia hozta divatba, és puritán hatásával egyes angol körökben is tért hódított.